Didaktika: A didaktika az oktatás általános elmélete, mivel különböző tantárgyakra, különböző életkorokra egyaránt érvényes törvényszerűségek megfogalmazására törekszik.
Nevelés: Egy céltudatos, tervezett tevékenységrendszer, és melynek célja a társadalmilag értékes és egyénileg eredményes magatartás és tevékenységformák kialakítása.
Oktatás: A nevelésnek azt a részét, amely főként ismeretek elsajátítására, a műveltség megszerzésére, intellektuális képességek kialakítása révén járul hozzá a személyiség fejlesztéséhez, oktatásnak nevezzük.
Tanulás: A tanulás a tanuló olyan aktív és produktív tevékenysége, amely a társadalmi műveltség, azaz az elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasságok és készségek elsajátítása, képességek kialakulása, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlődése, a magatartás alakulása révén járul hozzá a személyiség fejlődéséhez.
Tanítás: Nem más, mint a tanulás céltudatos irányítása, azoknak a tevékenységeknek a megszervezése, amelyek a teljesítményképes tudás elérése szempontjából szükségesek.
Irányítás: A tanulás spontán módon, tanári irányítás nélkül is végbemegy. A tanári irányítással viszont ezt a tevékenységet célirányosabbá, eredményesebbé tehetjük. A pedagógus világosan látja az elérendő célokat, a tanulók felkészültségét, ki tudja jelölni a célhoz vezető utat és ezen végig tudja vinni a tanulókat.
Szervezés: A pedagógus azon megnyilvánulásai, melyek a tanulót kapcsolatba hozzák a tanulási feladattal, megteremtik a tanulás feltételeit.
Képzés: A képzésen azt a tevékenységet értjük, melynek során az elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása segítségével kifejlesztjük a jártasságokat, kézségeket és képességeket. A képzés az oktatás folytatása.
Oktatás tartalma: Az ismereteknek, jártasságoknak és kézségeknek azt a rendszerét, amelyet a korszerű műveltség egészéből a nevelési célok elérése érdekében kiválasztunk és tanítunk, az oktatás tartalmának nevezzük.
Tanterv: A tanterv egy olyan pedagógiai dokumentum, amely magában foglalja egy adott iskolatípus célját, és ezeknek a céloknak megfelelően kiválogatott és elrendezett művelődési javakat, azaz oktatás tartalmát.
Helyi tanterv: Az egyes iskolákban folyó tényleges oktató-nevelő tevékenység a helyi tantervek alapján folyik. Ezt a tantervet az iskola nevelőközössége készíti el, a helyi adottságok és sajátosságok figyelembe vételével.
Oktatás folyamata: Az oktatás a tanítás és a tanulás egységében valósul meg. Az oktatás folyamata a tanulók és a tanárok azon tevékenységének láncolata, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a tanulók az oktatás céljait elérjék, az oktatás tartalmát elsajátítsák.
Motiváció: Motiváción azoknak a különböző eredetű indítékoknak az együttesét értjük, melyek a tanulót a tanulásra ráveszik és a tanulási kedvet a tanulás végéig ébrentartják.
Stratégia: A pedagógiában a stratégia olyan tevékenységi rendszerek megválasztása, amely a feladat optimális megoldását eredményezi.
Differenciálás: A differenciálás nem más, mint a pedagógiai érzékenység a tanulók különbözősége iránt, és gyakorlat ennek a különbözőségnek megfelelő optimális fejlesztésére. Ez történhet szervezési módokkal év/vagy feladatrendszerrel.
Tervezés: Az oktatási folyamat legelső, szinte láthatatlan lépései a tanár elképzelései, célkitűzései munkájáról, majd ezeknek a gondolatoknak szakszerű, logikus, rendbe rendezése, vagy a tanítás-tanulás tervezése.
Tanmenet: Áttekinti a tananyag egészét és feldolgozásának időbeli eloszlását, menetrendjét. A tanmenetnél részletesebb és tartalmasabb is, amikor már meghatározott témákra bontjuk a tananyagot, tematikus tervet készítünk
Óravázlat: Az egyes órákra való felkészülés elsődleges lépese az óravázlat elkészítése. Fontos, hogy a kiindulás ne a tanítási óra anyaga legyen, hanem annak az összefüggő témában elfoglalt helye. Ennek alapján kijelölhetjük az óra célkitűzéseit, a megvalósítható didaktikai feladatokat. Ez határozza meg az óra alapvető jellegét. Az óravázlat segíthet abban, hogy az elsajátítást a legoptimálisabb sorrendben, arányban, a legmegfelelőbb módszerekkel, eszközökkel végezhessék a tanulók.
Módszerek: Az oktatás módszere tahát nem más, mint az oktatási folyamat didaktikai feladatainak megoldására alkalmazott „eljárás”.
Eszközök: Oktatási eszköznek nevezünk minden olyan tárgyat, amely meghatározott ösztönzéseket ad a tanulóknak, és ez által megkönnyíti számunkra a valóság közvetlen és közvetett szervezését. Ezeket a tárgyakat nemcsak szemlélni lehet, hanem vannak olyanok, melyek cselekvés elvégzésére is alkalmasak.
Pygmalion effektus: Az a jelenség, hogy ha valakitől eleve jó teljesítményt várunk el, akkor ez az elvárás tudatos és nem tudatos módon közvetítődik is. Következtében pedig az illető valóban képes lesz megfelelni ennek, vagyis jó teljesítményt nyújthat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése