Oktatáselmélet 2

II.

A kompetencia  (és a kompetenciafejlesztés története)  [Noam Chomsky]

19. szd. második fele  >          szakképzés

1960-as évek                          >          kompetencia-fogalom                                              

1990-es évektől                      >          kompetencia cunami

                                               >          fejleszthetőség korlátai

A  munkafolyamatokra való felkészítés

Feladatelemzés (task analysis):

            mozdulatok pontos leírása

            a képzés teljes célrendszere

            a képzés folyamata

A ‘kompetencia’ jelentése: szakértelem, szaktudás

eredeti jelentése: alkalmasság, ügyesség

kompetencia	performancia
a fejünkben létező tökéletes nyelvtudás a nyelvhasználat képessége §  pragmatikai kompetencia §  grammatikai kompetencia	tényleges beszéd- megnyilvánulásaink (pl. hibás mondatok)

Nem lehetséges, hogy a nyelv elsajátítása csak a tapasztalatra építsen.

 ---   Vannak a nyelv tudásának velünk született összetevői.

---    A kompetenciák a környezettel való interakcióban természetes módon alakulnak ki (pl. anyanyelv, idegen nyelvi környezetben az idegen nyelv vs. nyelvtani szabályok rendszerén keresztül az idegen nyelv).

---    A kisgyerek kevés információval is képes a nyelvet működtetni (a számítógépet kevés informatikai információval is jól lehet működtetni …).

---   A kompetencia transzferálható, mert kevéssé tartalomfüggő, mint a szakértelem vagy műveltség.

Néhány aktuális kompetencia-fogalom

„Értelmi alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők. ...”

Pedagógiai lexikon (Vajda Zs.)

„A kompetencia az ismeretek, ezek alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége.”

a közoktatási programcsomagok definíciója

A kompetencia „a vonatkozó ismeret, képesség és attitűd rendszerét” jelenti.

EU konvenciója, ezt fogadja el a NAT 2007

A kompetencia jéghegy modellje

§  ismeretek

§  tevékenységek

§  -------------------------------------------  itt a vízszint! Alatta:

§  szociális szerepek (értékek mentén szerveződő)

§  énkép

§  egyéb személyiségvonások

§  motivációk

A pszichikus képződmények rétegei [Korthagen meghatározásai, In:  Falus (2006): A tanári tevékenység és a pedagógusképzés új útjai]

(hagyma-szerkezet)  ---  Középről kifele haladva:

Küldetés (elhivatottság)

Szakmai önazonosság (nézetek önmagáról)

Nézetek, hitek

Kompetenciák (tudás, készségek, attitűdök)

Cselekvések.

[a jéghegy és a hagyma ábrázolást össze lehet vetni egymással, végül is ua. ]

-ismeretek                              -cselekvés

-tevékenységek                      -kompetenciák

-szociális szerepek      -nézetek, hitek

-énkép                        -szakmai önazonosság

-személyiségvonások  -küldetés, elhivatottság

-motivációk

A tanulásfejlesztés (és a folyamattervezés) szempontjából a kompetencia a legcélszerűbb
„támadási pont”

Összetett > vonatkoztatható a személyiség egészére? (óNagy J.)

Konkrét > levezethetők belőle tanulási feladatok?

Mérhető > változásából következtethető az eredményesség?

Kompetencia vs. komplex képesség

A kompetencia:

§  személyes

§  szociális

§  kognitív

§  speciális

A komplex képesség:

tárgyfüggetlen nagy-rendszerek:

§   kommunikáció

§   tanulás

§   gondolkodás

§   tudásszerzés

§   ….

IEA

International Association for the Evaluation of Educational Achievement

Tanulói Teljesítmények Vizsgálatának Nemzetközi Társasága

Az 1960-as évek elejétől végez méréseket (Mo 1970-től)

Az IEA szövegértés-vizsgálata a PIRLS

PIRLS

Progress in International Reading Literacy Study

Nemzetközi Szövegértési Vizsgálat

2001-től 5 évente (eddig 2001. 2006. {2011.})

PISA

Programme for International Student Assessment

Nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja

Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) vizsgálata 2000-től 3 évente (eddig 2000. 2003. 2006. 2009.)

A két vizsgálat összehasonlítása

Szempontok	PIRLS	PISA
Célpopuláció	4. évfolyam	15 évesek (9-10 évfolyam
Teszt koncepció	Iskolai helyzet	Életszerű helyzet
Részt vevő ország	40 (köztük valamennyi OECD)	57 (köztük valamennyi OECD)
Olvasás-tanulási szakasz	formális olvasás-tanítás időszaka (Mo-on utolsó éve)	A szakasz befejezése után
Korábbi tapasztalat	IEA jó eredmények	OECD gyenge eredmény

PIRLS  2001

Magyarország előtt Svédország, Hollandia, Anglia, Bulgária

5-12. helyen kis különbségek (köztük Mo. is)

Mo-on az élményszerző olvasás teljesítménye magasabb, az információszerző olvasásé alacsonyabb.

2006

Magyarország előtt Oroszország, Hongkong, Szingapur, Luxemburg

11 országgal nagyjából azonos szinten vagyunk, és 31 ország nálunk lényegesen alacsonyabb teljesítményt nyújtott.

Az összes résztvevő közül Mo-on a legnagyobb a különbség az élményszerző és az információszerző olvasás között. Élményszerző olvasásban jók az eredményeink, információszerzőben gyengébbek.

A PIRLS 2006

A felméréssorozat célja a 9-10 éves tanulók olvasásképességének vizsgálata, az iskolai és otthoni tanítási-tanulási szokások feltérképezése.

Oktatás célja: művelt ember -- írás-olvasás képessége  --  társadalmi érvényesülés és az egyéni boldogulás feltétele

matematikai és tudományos-technikai ismeretek

Iskolai tudás mérése

PISA: a kulturális eszköztudás mérése

Tudásterületek:  Olvasás-szövegértés, Természettudományos, matematikai

Tudásdimenziók: Gondolkodási műveletek, Tudáselemek, Alkalmazási területek

PISA tapasztalatok

kb.: 70%-ban magyarázza a teljesítményeket, hogy melyik iskolába jár
(ez Mo-on a legmagasabb. A 2. Németo. 60%-kal)

kb.: 45%-ban meghatározó a szociokultúrális háttér

Az élen végzett országok között gyakoribb a 6-7 évfolyamos kezdő szakasz, mint a középmezőnyben illetve az utolsó harmadban

A felejtés néhány sajátossága

Proaktív gátlás és retroaktív gátlás         (ennek utánanézni)

Megtartás (emlékezet) – ha tanulás után kb. 1 órával lefekszünk aludni, 10 %-kal nagyobb a megtartás.

Oktatási típusok:

anterv-típusok

Szabályozás szerinti típusok

•         centrális tanterv

•         kerettanterv

•         helyi tanterv

Tantervi műfajok

•         sillabusz

•         előíró tanterv

•         curriculum

•         alaptanterv

                                    kulcskompetenciák

Integrációs törekvések

Reformpedagógiai előzmények:

A diszciplináris, gyermekidegen tantárgyrendszer helyett a gyermeki tapasztalásnak megfelelő szeletek a világból  à  projekt à  retroaktív gátlás kizárása; à epochális rendszer

Németh László műveltségtömbjei

(1940-es-50-es évek):

ü    egészségtan-biológia-természetismeret

ü    történelem-irodalomtörténet

ü    anyanyelv-idegen nyelvek

ü    matematika és alkalmazási területei

Gáspár L. iskolakísérlete komplex tantárgyai:

1969-től

ü    társadalmi érintkezés területei: anyanyelv, orosz, matematika

ü    társadalmi gyakorlatra felkészítés területei: a természet és a     társadalom fejlődése, általános gazdasági ismeretek,      művészetismeret

ü    az egyénfejlődés területei: testnevelés, születéstől a felnőttkorig

ü    kiegészítő tantárgyak: művészeti gyakorlatok, természetkutató   foglalkozások

Hét domb elmélet (a 70-es évek műveltségképe)

ü     nyelvi kommunikációs műveltség

ü     matematikai műveltség

ü     természettudományi műveltség

ü     történelmi-társadalmi műveltség

ü     esztétikai műveltség

ü     technikai műveltség

ü     szomatikus terület

műveltségi területek előzményei:

projekt

Németh László

Gáspár László

„Hét domb”

  à  NAT

A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre mindenkinek szüksége van:  (3)

•         a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez,

•         az aktív állampolgári léthez,

•         a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához

Ezek felsorolva:

•       Anyanyelvi kommunikáció

•       Idegen nyelvi kommunikáció

•       Matematikai kompetencia

•       Természettudományos kompetencia

•       Digitális kompetencia

•       A hatékony, önálló tanulás

•       Szociális és állampolgári kompetencia

•       Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

•       Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

	Kiadás helye	Érvényességi   köre	Kidolgozottsága
Centrális	Központ	Minden iskola	100 %
Keret	Központ	Minden iskola	50 %
Helyi	Hely/helyi központ	Egy/kevés iskola	100 %

Kettős legitimáció

Központi-társadalmi igényeknek való megfelelés: NAT, Kerettantervek

Helyi-társadalmi igényeknek való megfelelés: Kerettantervek, Helyi tantervek

A tananyag elrendezése

Lineáris, koncentrikus – ezek már megszüntek,

Vizsgarendszer

Ø  két szintű érettségi vizsga

Ø   középszintű érettségi vizsga (belső vizsga)

Ø   emelt szintű érettségi vizsga (külső vizsga,

    magasabb  követelmények: szűrő funkció)

Vizsgarendszer és továbbhaladás

Rendszerváltás előtt:

középiskolai tanulmányok - érettségi vizsga - felvételi vizsga - felsőoktatási tanulmányok

„ ha bekerült, a Jóisten sem menti meg a diplomától”

Rv. után: kapacitásnövekedés a felsőoktatásban:

középiskolai tanulmányok - érettségi vizsga – (követelmények) - felsőoktatási tanulmányok

Értékelési tipusok és feladataik:

Diagnosztikus:

-           helyzetfeltárás

-           információ-közlés

-           motiválás

Formatív:

-           fejlesztés

-           információ-közlés

-           motiválás

-           …

Szummatív:

-           minősítés

-           fejlesztés

-          információ-közlés

-           motiválás

-           …

-          Kritérium-referenciájú (követelmények)

-           Norma-referenciájú (populációs átlag)

Objektív --  követelmények

Szubjektív  -- önmagához mért fejlődés

-- többiekhez viszonyított szint

A matematika „kétpúpú” eloszlásgörbéje 1989. általános iskola 8. évfolyam

(matematikusok: ilyen görbe nincs. Valóban, ez két görbe egyben. A magyar társadalom ketté-szakadását jelzi. A normális eloszlás görbéje a Gauss-féle harang-görbe)
Következtetések:

Ø   az oktatásra

Ø   az iskolarendszerre

Ø   a társadalom szerkezetére

Alsó populáció: a tanulók 35 %-a, átlagos teljesítmény 31 %pont

Felső populáció: a tanulók 65 %-a, átlagos teljesítmény 76 %pont