Vizsga?

"A nevelés történetében az iskolának az egyenlőtlenségek formálásában játszott szerepével kapcsolatban 4 viszonylag jól elkülöníthető felfogásrendszer/paradigma alakult ki:

1. az egyenlőtlenségek KONZERVATÍV felfogása, vagyis az azokat megváltoztathatatlannak tekintő szemlélet
2. a LIBERÁLIS, az iskolai szolgáltatásokhoz való hozzájutás egyenlő lehetőségét meghirdető felfogás

3. a KOMPENZATORIKUS, tehát a társadalmi egyenlőtlenségeket a családok közötti különbségekre visszavezető s a társadalomban uralkodó élethierarchiákat minden gyermekre kiterjeszteni akaró gondolkodásmód

4. a korunkban megszületett, a különböző kultúrák egymás mellettiségét valló, e kultúrák hatását az iskolában érvényesíteni akaró EMANCIPATORIKUS törekvés"
1. kerettanterv kidolgozottsága = 50%, helyi tanterv kidolgozottsága = 100%
2. Ha az információ ellentétes az értelmező szerkezettel (konstruktivizmus):
- nem dolgozzuk fel az információt
- mechanikusan bevéssük az információt
- átalakítjuk az információt
- kissé módosítunk az értelmező szerkezeten
- radikálisan megváltoztatjuk az értelmező szerkezetet -> fogalmi váltás

3. Melyik tanulási modellre jellemző a megerősítés: konvergáló/empirikus

4. Igaz-e, hogy a homogenizált csoport elősegíti a társadalmi mobilitást: hamis, mert ez a heterogén csoport ismérve

Belátásos tanulás: Az alaklélektan tanulásfelfogásában alapvető szerepet játszik a belátásos tanulás fogalma. A híres majomkísérlet példázza talán legjobban a jelenséget: a majom a számára túl magasan lévő banánt végül is úgy kaparintja meg, hogy a ketrecben lévő ládákat egymásra rakja, s azokra áll fel. Nincs próbálkozás, nem lehet semmiféle kondicionálás, a majom „rájön”, méghozzá hirtelen, hogy mit kell tennie. A példa is világosan illusztrálja az alaklélektanosok felfogását a problémamegoldással kapcsolatban: a problémamegoldás lényege a problémaszituáció átstrukturálása gondolatban. Az alaklélektan tanulásszemlélete valóban kiindulópont a kognitív tudományok számára, mert abban a tanulás tárgyában jelenlévő kognitív viszonyok, a tanulás tárgyának egyfajta megértése játsszák a főszerepet.

Szemléltetés: Demonstráció, illusztráció –> olyan szemléletes oktatási módszer, amelynek során a tanulmányozandó tárgyak, jelenségek, folyamatok észlelése, elemzése történik.

Szimuláció: A fizikai vagy társadalmi valóság bizonyos elemeit elvonatkoztatja oly módon, hogy a tanulók ezekkel kapcsolatba léphetnek és a szimulált valóság részeseivé válhatnak.

Tanulási szerződés: A tanár és a tanuló közötti megállapodás egy adott tanulási cél elérése érdekében.

Elbeszélés: Leírás. Olyan monologikus szóbeli, közlési módszer, amely egy-egy jelenség, esemény, folyamat, személy, tárgy érzékletes, szemléletes bemutatására szolgál.

Megbeszélés: Beszélgetés.  Dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek során a tanulók a pedagógus kérdéseire válaszolva dolgozzák fel a tananyagot.

A kooperatív oktatási módszer: A tanulók 4-6 fős, kis csoportokban végzett tevékenységén alapul. Az ismeretek, és az intellektuális készségek fejlesztésén túl kiemelt jelentősége van a 4. oktatási stratégia céljaiként említett szociális készségek, együttműködési képességek kialakításában.

1. A csoportos tanulás-egyéni teljesítmény módszer esetében a tanulók négyfős heterogén csoportban dolgoznak a tanár által tartott bevezető óra után. Arra törekszenek, hogy a csoport minden tagja jól felkészüljön a közös munkát követő egyéni beszámolóra.

2. A csoportos tanulás-egyéni vetélkedő módszer –> a csoportmunka során minden csoport 1-1 tagja vetélkedik egymással.

3. A mozaiktanulás módszere, amelyet Aronson dolgozott ki a hetvenes években, abból áll, hogy a hatfős csoportok tagjai elolvassák a feladatból rájuk eső részét.

4. A csoportkutatás módszerét Izraelben dolgozták ki. A tanulók által alakított 2-6 fős csoportok közös tervezést, kutatást folytatnak.

Projektmódszer: A tanulók érdeklődésére, a tanárok és a diákok közös tevékenységére építő módszer, amely a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg. Alkalmazásának lépései: 1. a célok, a téma kiválasztása, megfogalmazása, 2. tervezés, 3. kivitelezés, 4. zárás, értékelés.

Frontális munka: Hagyományos értelmezésben, a zárt oktatás koncepciójának érvényesülése esetén az a szervezési mód, amelyben az együtt tanuló/tanított gyerekek, ifjak tanulási tevékenysége párhuzamosan, egy időben, gyakran azonos ütemben folyik a közös oktatási célok érdekében. Leginkább a tanítási órán alkalmazzák.