Az oktatás a tanítás és a tanulás egységében valósul meg. Az oktatás folyamata a tanulók és a tanárok azon tevékenységének láncolata, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a tanulók az oktatás céljait elérjék, az oktatás tartalmát elsajátítsák.
Ø Az oktatás folyamatába beletartozik a tanítási órákon és a tanítási órák között végzett tevékenység egyaránt.
Az oktatási folyamat főbb szakaszainak meghatározásához a didaktika 3 tudománytól: az ismeretelmélettől, a kibernetikától, és a pszichológiától kap segítséget.
Ismeretelmélet:
Ø A filozófiának az az ága, mely az emberi megismerés általános törvényszerűségeit igyekszik feltárni.
Ø Az emberi megismerés aktív tevékenység keretében valósul meg.
Ø A megismerésnek két, egymással szoros kölcsönhatásban álló szakasza van, az érzéki és a racionális megismerés. Az érzéki megismerés esetén fokozatosan el kell juttatni a tanulókat az általánosításoktól az absztrakciókig.
Kibernetika:
Ø Az a tudományág, amely általában vizsgálja a folyamatok hatékony irányításának a törvényszerűségeit.
Ø Felfogása szerint a különféle folyamatok esetében valamilyen célt kívánunk elérni, oly módon, hogy egy irányító rendszer hat egy irányított rendszerre. A pedagógus az irányító, a tanulók az irányított rendszer.
Az oktatási folyamat eredményes működéséhez arra van szükség, hogy a pedagógus folyamatosan információt gyűjtsön az egyes tanulók előrehaladásáról (visszacsatolás), felmérje a különbségeket a kitűzött cél, és a tanuló teljesítménye között, olyan újabb információt nyújtson, amely a cél eléréséhez vezet.
Az oktatási folyamat elemei:
Ø Ezek megvalósítása, végigjárása elengedhetetlen az eredményes tanuláshoz, a célok eléréséhez.
Ø Az oktatási folyamat szerkezeti elemei:
o Motiválás: A tanulónak olyan ismereteket is el kell sajátítania, amely hasznosságát az adott pillanatban még nem látja, olyan órán is részt kell vennie, amely nem tűnik számára érdekesnek. Az iskolai megismerés eredményességének előfeltétele, hogy a tanuló kedvvel, akarással vegyen részt a munkában, azaz motivált legyen. Motiváción azoknak a különböző eredetű indítékoknak az együttesét értjük, melyek a tanulót a tanulásra ráveszik és a tanulási kedvet a tanulás végéig ébrentartják. Motiváció nélkül a folyamat lelassul, érdektelenné válik, kudarcot jelent a tanárnak és a diáknak is. A különbségek abból fakadnak, hogy az egyes tanulóknak eltérő motívumai vannak. Fontos az iskola általános légköre, a pedagógus személye, a tantárgyak és a tananyag jellege
o Tények, információk gyűjtése, bemutatása: Ügyelni kell a sorrendre, hisz egyetlen lépcsőfok kihagyása is megzavarhatja az ismeretszerzést. Alapvető különbséget jelent a kiindulásnál, hogy az új információt készen kapja a tanuló vagy maga gyűjti össze.
o Az információk feldolgozása: Az információk bensővé tétele. Folyamata: új információ, analízis, szintézis, absztrakció.
o Rendezés – rögzítés: Az információk beillesztése a rendszerbe. Segít a megőrzésben, az emlékezésben és az új helyzetekhez való alkalmazkodáshoz. (év végi ismétlés, szemléltető anyagok alkalmazása)
o Alkalmazás – gyakorlás: Egyrészt az új információk megértése a már korábban megtanult tények alapján és ezek alkalmazása, ha egy új problémahelyzettel találkozunk. Másrészt minden tanult ismeret célja, annak alkalmazni tudása. Minél több gyakorlással véssük be az anyagot, annál jobb a megtartás.
o Ellenőrzés – irányítás: Célja, hogy felmérjük, mit tudnak a diákok. nemcsak a tanuló munkáját, hanem a tanár tevékenységét is minősíti, mintegy visszajelzésként. A tudás mérésének hagyományos formái a feleltetés, a dolgozatírás…
Alkalmazás: (2 fajtája van)
Reproduktív:
- Cél: a képességek szinten tartása
- Gyakorlás
- Feladatmegoldás
- Munkáltatás
- Laboratóriumi munka
- Programozott oktatás
Produktív vagy alkotó:
- Cél: jártasság kialakítása
- Problémamegoldás
- Új művészeti alkotások elemzése
- Feladatmegoldás
- Helyzetelemzés és megoldás
- Megfigyelési feladatok megoldása
Tanulási-tanítási stratégiák:
Ø A stratégia nemcsak az egyes feladatok egymásutánja, hanem a cél elérésének átfogó koncepciója. A pedagógiában a stratégia olyan tevékenységi rendszerek megválasztása, amely a feladat optimális megoldását eredményezi.
Ø Összefoglalóan: Ilyen életkorú csoport, ezt a bizonyos anyagot, ennek a célnak az elérése érdekében, milyen módon képes a legeredményesebben elsajátítani?
Ø Két szélsőséges alternatíva:
o Felfedező vagy problémamegoldó tanulás: Megkívánja a gyerek aktív közreműködését, önállóságot biztosít és ez által motiváló erejű.
o Irányított tanulás: Szigorúan ellenőrzi a tanulót, a folyamat minden lépését előre megtervezi, és utasítások, tanácsok formájában vezérli azt.
o A stratégiák megválasztásakor legfontosabb kérdés, hogy milyen legyen a kétféle tanulási mód aránya. Ez attól függ, hogy mi az oktatási célunk. Ha egyképesség megtanulása a feladat és jól kell az idővel gazdálkodni, akkor az irányított forma a megfelelőbb. Ha viszont az a célunk, hogy a tanultakat új helyzetben is alkalmazni tudják, akkor a felfedező módszer a célravezetőbb.
o Egyetlen olyan stratégia sincs, amely minden tanulási helyzetben egyformán eredményes.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése