Nagymértékben befolyásolja a tanulók iskolához való viszonyát a pedagógus értékelő munkája. Minden értékelés érték-megállapítás. Az, hogy mennyire tartjuk igazságosnak, az attól függ, hogy miről szól, kinek szól ez a megállapítás.
Ø A kibernetika értelmezése szerint az értékelés mindig a célról és arról a folyamatról szól, amelynek során létrehozzák. Ebből következik, hogy napjaink pedagógiai felfogásában az értékelés szerepe már nem az osztályzatokkal való fenyegetés, hanem az egész oktatási folyamat szabályozása, amely az egész rendszer működésére kihat.
Ø Tervezéskor tervek értékelése, átdolgozása.
Ø Oktatási folyamatban az egyes lépések után, ellenőrzést követően a teljesítmény értékelése.
Ø Munkaformák során együttműködés, önálló munka értékelése.
Az értékelés funkciói:
Ø Visszajelzés a pedagógus számára a munkája hatékonyságáról, a szükséges változtatásokról, döntésekről.
Ø Visszajelzés a diákoknak a teljesítményükről, személyiségükről.
Ø Ezáltal hozzájárul a helyen önértékelés, mások helyes értékelésének kialakításához.
Ø Segíti a pályaorientációt.
Ø Visszajelzés a szülők számára.
Ø Mindezekből következik, hogy nem szűkíthető le pusztán az osztályzásra, amely nem képes ellátni ezeket a funkciókat.
Ø Az értékelés során először a minősítéshez szükséges adatokat, információkat gyűjtik össze. Ez történhet feleltetéssel, vizsgáztatással, amikor a teljesítményt mérjük.
A mérés alapszabályai:
Ø Objektivitás
Ø Pontosság
Ø Érvényesség
Ø Megbízhatóság
Ø Kedvező pedagógiai feltételek
Ø Csak a megbízható, objektív adatgyűjtés után következhet a nyert információk értelmezése, majd a tanuló értelmezése.
Ø Diagnosztikai értékelés (helyzetfeltáró): Célja az előzetes tudás, a tanulói hozzáállás megállapítása. A tervezéskor, a döntéshozatalban segít.
Ø Formatív értékelés (fejlesztő): Célja a hibák, nehézségek feltárása nyomán a javítás, pótlás, differenciálás. Ez az oktatási folyamat közben fordulnak elő, és itt lehetségesek az nevelő célzatú osztályzatok.
Ø Lezáró – minősítő értékelés (szummatív): Célja az egész folyamatról, tanulókról egy globális képet nyerni. Az oktatási folyamat lezárásaként alkalmazzák, és ekkor szükséges az egyértelmű minősítés.
Szöveges értékelés:
Ø Leginkább alkalmas arra, hogy differenciált, személyes hangú és fejlesztő javaslatokat is megfogalmazó értékelést nyújtson a tanulóról.
Ø Ez igényli a legtöbb munkát a pedagógus részéről.
Ø A jó értékelés tehát olyan differenciált megerősítés, amely a teljesítmény mellett az előrehaladást is minősíti és kijelöli a továbbtanulás útját.
Megerősítés:
Ø A megerősítés egy választ követő bármilyen esemény, amely növeli annak a valószínűségét, hogy a válasz újra megjelenik, amikor újra hasznos helyzet áll fenn.
Ø Sokféle formája lehet, akár szóban, írásban, vagy non-verbális úton. (mosoly, bólintás)
Ø Lényeges, hogy a teljesítmény és a megerősítés között ne teljes el túl sok idő.
Ø A megerősítés, amely lehet pozitív (dicséret) és lehet negatív (elmarasztalás) egyik legtöbb vitát kiváltó formája az osztályozás.
Osztályozás:
Ø Ha ez az egyedüli formája az értékelésnek, akkor azt eredményezheti, hogy a tanulók többet szoronganak az iskolában, ezáltal a teljesítményük és a tanulási kedvük csökken. Céljukká nem a tudás, hanem maga az osztályzat válik. Kísérletek bizonyították, hogy osztályzás nélkül is van tanulás. (pld: a svéd iskolarendszer első 6 évében nem osztályoznak)
Ø Pygmalion effektus: Az a jelenség, hogy ha valakitől eleve jó teljesítményt várunk el, akkor ez az elvárás tudatos és nem tudatos módon közvetítődik is. Következtében pedig az illető valóban képes lesz megfelelni ennek, vagyis jó teljesítményt nyújthat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése