Didaktika jegyzet

DIDAKTIKA

A szó jelentése:

didaktikosz = oktató

didaszko = tanítok

didaszkein =oktatni

Didaktikai alapelvek a neveléstörténetben:

Comenius	Pestalozzi	Usinszkij	Mai elvek
szemléletesség	szemléletesség	szemléletesség	tskola és az élet kapcsolata
fokozatosság	fokozatosság	fokozatosság	tudományosság és szakszerűség
rendszeresség	rendszeresség	tudatosság	rendszeresség
tudatosság	következetesség	tartósság	tudatosság és aktivitás
	tartósság		szemléletesség
			koncentráció
			érthetőség
			tartósság

A didaktika alapkérései:

Kinek tanítok? Mikor? Mit? (tárgy) Miért tanítom? (cél) Hogyan?

(módszer) Mivel? (hogyan) Mi lett az eredmény? (értékelés)

A didaktika tárgya:

A tanítás, tanulás folyamatának olyan tartalmi, szervezeti s módszertani problémáival foglalkozik, amelyek általában véve valamennyi szakma, illetve tantárgy tanítására, tanulására érvényesek.

A didaktika az oktatás céljaival, tartalmával, folyamatával, módszerével, eszközeivel és szervezetével foglalkozik minden iskolai fokon. A szakmák oktatásával a szakdidaktika, tantárgyi didaktika, illetve a tantárgy-pedagógia foglalkozik.

Segédtudományai:  

Filozófia:    a megismerést segíti elő. A filozófia értékelmélete a nevelés céljában, művelődési anyagok kiválasztásában ad útmutatást.

Logika:        a gondolkodás formáival foglalkozik, célja a tanulók gondolkodásának fejlesztése.

Kibernetika:          programozott oktatás.

Pszichológia:      a gyerek személyiségfejlesztésével foglalkozik. Az eszközök alkalmazásában is segít.

Kapcsolódó tudományok:

Neveléstörténet:                   tartalom, módszer, eszköz az iskolában.

Neveléselmélet:             személyiség alakulásával, oktatással foglalkozik.

Alapfogalmak:

Oktatás: tanítás, tanulás egysége, az ember legősibb tevékenysége.

--formái: szevezett

                       szervezetlen

--pedagógiai feladata: az oktatás megszervezése

--bipoláris tevékenység: tanító tanít, tanuló tanul.

Képzés:   1.szűkebb értelem: meghatározott hivatásra való felkészítés.

                 2.tágabb értelem: általános, szak-, elméleti, gyakorlati képzés.

Tanulás:   1. szűkebb értelem: ismeretek elsajátítása iskolai keretek között.

                   2. tágabb értelem: minden, ami új ismereteket jelent, tapasztalati úton szerzett, indirekt.

Állati ó emberi

Külső tevékenység ó belső tevékenység

Fizikai ó szellemi

Direkt ó indirekt

Verbális ó motoros (cselekvéses)

Elméleti ó praktikus

Tudás: ismeretekkel rendelkezés, melyek egymásra épülnek,        összefüggnek, és meghatározott kapcsolatban állnak.               => ha az ismereteket már alkalmazni is tudjuk, akkor beszélhetünk tudásról.

ð gyakorlottság: ha a gyakorlatban is tudom használni a tudásomat.

Didaktikai alapelvek ma:

1.   Az iskola és az élet kapcsolatának elve

-         a tanítást és az életet össze kellene kapcsolni

-         az adott társadalmat ki kell használni

-         Dewey: mivel az iskola általában le van maradva az élethez képest, ezért nem tudja a társadalmat szolgálni.

-         Kettős iskolarendszer: általános képzés/ szakképzés

-         Cél: sokoldalúan fejlett, művelt ember.

2.   Tudományosság és szakszerűség elve

-         tükrözze az objektív világot,

-         legyen tudományosan megalapozott

-         szakszerű

3.   Rendszeresség elve

-         tudományok rendszeressége

-         a tanár a tanítás menetében, módjában, a tanítási egységekben a visszacsatolásnál legyen rendszeres.

4.   Tudatosság és aktivitás

-         céltudatos munka folyjék

-         a tanulókat rá kell nevelni a tudatos tanulásra, aktivizálni kell őket.

5.   Szemléletesség elve

-         Comenius szerint az érzékek elé kell tárni a dolgokat.

-         Minden érzékszervre szükség van tanuláskor!!

6.   Koncentráció elve

a)   tantárgyon belül: egyes témák közös vonásainak összehozása

b)   tantárgyak között

7.   Érthetőség elve

-         fejlettségi szint: szellemi és fizikai érettség, gondolkodás, feladatmegoldó képesség.

-         teljesítő képesség, teherbíró képesség

-         a fokozatossággal az érthetőség realizálódik.

-         logikai műveletek alkalmazása (közelebbről => távolabbi, könnyebb => nehezebb, egyszerű => összetett, ismert => ismeretlen)

8. Tartósság elve

-         minél tovább maradjon meg a tudás bennünk

-         gyakorolni és ismételni kell ahhoz, hogy stabil tudásunk legyen

-         rendszerezés fontos, ellenőrzés szükséges

-         új ismeretet kapcsoljuk össze a régivel

Tanulás, tanítás tartalma

TANTERV (Comenius): az iskola alapdokumentuma. Meghatározza a követelményszintet és módszertani ajánlásokat tesz. Belehelyezi a tantárgyakat az oktatási rendszerbe. Ez alapján készíti el a pedagógus a tanmenetet, ami egy évre szól, válogatja meg a tankönyveket és a segédeszközöket.

         Tartalma:   - iskola célja

                            - iskola feladata

- óraterv

- tanítási anyag

             - tantárgyakra, osztályokra lebontott tanterv

Felépítése lehet: a) koncentrikus: ismeretanyag újbóli tanítása,

bővítése

b) lineáris

Fajtái: - központilag készített (Fr.o., Olaszo., Spanyolo., Magyaro.)

-  centrális kerettanterv: központilag előírnak bizonyos dolgokat, de a helyi sajátosságokra is van lehetőség. (Jugoszl.)

-         tantárgyi irányelvek: ajánlásokat fűznek hozzá (USA)

-         kerettanterv: csak az iskolák célkitűzései és a tantárgyak vannak meghatározva, lehetőség nyílik a helyi kezdeményezésekre. (Kanada, Belgium)

TANMENET : a pedagógus, vagy a munkaközösség készíti el, minden tantárgynak minden osztályban. Egy évre szól. Érvényessége egy újabb tanmenet kiadásáig tart. – Tehát több évben is felhasználható, mert nem egy konkrét osztályra íródott.

A tananyagot lebontja órákra, általában 37 hétre számol. Egy nagyobb tanegység órákra való lebontását is tartalmazza, valamint, hogy mennyi lesz ebből új anyag, ismétlő óra, előírt dolgozat, stb.

Figyelembe kell venni az osztály/évfolyam tudásszintjét és a körülményeket.

TEMATIKUS TERV:  hasonlít az óravázlathoz, de több annál. Figyelembe kell venni az adott osztály tudásszintjét!!!! Tartalma: az óra anyaga, az alkalmazott módszerek az osztály szintjének megfelelően.

Feleltetés, dolgozatírás meghatározása. Kifejezetten a pedagógus írja meg.

ÓRAVÁZLAT: ld. papíron

NAT:  (1998-99-től)

-         bemeneti szabályozás (belépés az iskolába)

-         kimeneti szabályozás (kilépés az iskolából)

-         folyamatszabályozás

-         tantárgyi irányelveket határoz meg, ez alapján szabadabb kezet kap az iskola

-         nem határozza meg a tanítási órák számát

-         nincs tananyagbontás a tanévekre vonatkozóan

-         megadja, hogy 10 éves korra milyen szintet kell elérjen a gyerek, ugyanezt megadja 6. és 8. osztály utánra.

10 műveltségi területet érint: anyanyelv és irodalom; élő idegen nyelv; matematika; ember és társadalom; ember és természet; Földünk és környezetünk; művészetek; informatika; életvitel és gyakorlati ismeretek; testnevelés és sport

Érzékelés és szemléltetés – az oktatás során használt eszközök

Régen	Ma
Térkép	Domborzati térképek
Kép, ábra, falitábla	Fénykép, diakép
Grafikus ábrázolások	Hanglemez, rádió, magnó
Modellek	Tévé, írásvetítő, episzkóp
Geometriai eszközök	Nyelvi oktatásban: oktatógép
Írott könyv	Stb.

Nagy Sándor szerint a taneszközök kiválasztásakor figyelembe kell venni:      - az eszközökben rejlő lehetőségeket

-         a didaktikai feladatot és tartalmat

-         szervezeti és munkaformákat (pl: csoportos, frontális)

-         tanulócsoportok jellemzőit

A tanítás, tanulás funkciója

M O T I V Á L Á S : motiváció nélkül nincs tanulás. Milyen lehetőségeink vannak, hogy a tanulás iránti motivációt felkeltsük a gyerekekben, hogyan tudjuk az érdeklődést fenntartani és ez milyen következménnyel jár?

A környezet befolyásoló hatása nagyon erős.

A tanulókat motiválja a jobb tanulásra:

-         érzelmi (affektív) dimenzió: az érzelmi viszony a környezethez.

-         megismerő (kognitív) dimenzió: megismerés iránti vágy, érdeklődés, tökéletesedés

-         valóságos, tényleges (effektív) dimenzió: törekvés arra, hogy megfeleljünk a környezet elvárásainak.

Módszere: jutalmazás, büntetés, játék, versengés.

(A túl sok, vagy rossz időben kiadott büntetés káros hatású, hisz a gyereket immunissá teszi és egy idő után lepereg róla. A játék lehet a tananyaggal kapcsolatos is, de nem kell annak lennie.)

Hogyan tud a tanár motiválni?

-         érdekesen adja elő a tantárgyát

-         a tanulás szervezésében, módszereiben, eszközeivel sokszínű

A K T I V I Z Á L Á S : az aktivizálásnak érvényesülnie kell az oktatás megszervezésében, folyamatában, menetében, tartalmában. Igazi aktivitást az egyéni tanulásban lehet elérni.

Az aktivizálás lehetőségei: munkafüzet, munkakönyv, feladatlap.

Az aktivizálás szintje két tényezőn múlik:

-         az alkalmazott tanulási koncepción

-         differenciálás mértékén

Az aktivizálást befolyásolja:

-         a tanulói csoport nagysága

-         az alkalmazott eszközök

-         a tananyag elsajátítására fordított optimális idő

-         önálló tanulásra fordított idő

-         intenzív tanulás

Az aktivitásnál fontos a környezet és a háttér.

D I F F E R E N C I Á L Á S : Az általános iskola feladata az lenne, hogy a társadalmi különbségeket kompenzálja. De sajnos vannak tagozatos osztályok, amely már egyfajta megkülönböztetést jelent. Kialakul egyáltalán osztályközössség? Akarnak egyáltalán iskolán kívül is találkozni? Megértik egymást a fiúk és a lányok?

A differenciálás feladata tehát:     felzárkóztatás

                                                         szinten tartás

                                                         tehetséggondozás

A diff. oktatás ma ritka, mert nagy felkészülést és sok energiát igényel.           

Tanítási órák típusai  (tisztán ritkán jelentkeznek)

1. Új ismereteket közlő óra: konkrét tananyag elemzése, ismétlése, különböző fogalmak megismertetése.

a)   bevezető óra: új tantárgyat kezdenek el tanítani, s elmondják, mi lesz ezen az órán a jövöben.

b)   kombinált óra: fő téma az új ismeret, ezen kívül: tudásfelmérés, következő téma bevezetése, begyakorlás

2. Ismereteket alkalmazó óra: az előző órán megtanultakat hogyan lehet alkalmazni a gyakorlatban.

3. Ismereteket megszilárdító óra: átismétlés, rendszerezés, összefoglalás

4. Ellenőrző óra: számonkérés szóban vagy írásban, egyénileg vagy csoportosan. A tanulók tudásának mennyiségét és minőségét ellenőrzik. (Van-e ténybeli tudása? Megértette-e az összefüggéseket?)

Szervezeti formák

Az osztály: közös munkára szervezett állandó közösség, Comenius óta létezik. Életkor, tudásszint és képesség szerint szokták beosztani a gyerekeket. Az osztályokon belül léteznek kis csoportok, melyeket nyelv, fakultáció, vagy nem szerint bontanak szét. Az oktatás folyhat tanóra- tantárgy, vagy kabinet rendszerben.

A szervezeti formákról ld. még papírok.

 

 

 

A tanítás, tanulás feltételei

1.   A tanár erősebben vesz részt – a diák kevésbé.(pl bevezető óra)

-         szóbeli közlés, lehet: elbeszélő, leíró

-         magyarázás, közben: kérdésfeltevés mindkét fél részéről. Visszajelzés lehet! (a táblakép a jegyzetelésre taníthat)

-         előadás => összefüggő szöveget mond => önálló jegyzetelés (nincs belekérdezés)

-         bemutatás (pl: ábráról)

2.   Tanár és tanuló közös részvétele.

-         beszélgetés, megbeszélés, vita

-         bevezetés, új anyag feldolgozásának kezdete

-         gyakorlás

-         ellenőrzés, értékelés, osztályozás

3.   A tanár kevésbé, a diák erősebben vesz részt.

-         megfigyelés bizonyos szempontok alapján, iskolán kívül. Ez önálló munka.

-         Bizonyos anyag önálló megtanulása: darabos/globális/kombinált módszerrel.

Írásbeli számonkérés

Felmérés: év elején, vagy témák között.

Célja: a tudásszint felmérése és az értékelés. (Osztályzatot csak akkor adjunk rá, ha azt a gyerek kéri)

Röpdolgozat: bármikor iratható, nem kell előre bejelenteni, csupán néhány kérdést tartalmaz, a felelet akkor jó, ha rövid és lényegre törő. Tartalmazhat különböző nehézségű feladatokat is.

         Célja: folyamatos tanulásra ösztönöz, jegyet lehet „gyűjteni” vele.

Nagydolgozat, ellenőrző dolgozat, témazáró: mindenki ugyanazt írja ugyanannyi idő alatt. Alkalmazkodik a tantervi követelményekhez, és a tanulók szintjéhez, kötelessége az átlagos színvonalat képviselni.

A dolgozatírás didaktikai szabályai:

1.   alapos javítás, ne maradjon benne hiba.

2.   típushibákat meg kell beszélni a tanulókkal

3.   ha a dolgozat eredménye túl jó: elemezzük, hogy miért lehet ez

4.   ugyanez, ha nagyon rosszak lettek

5.   osztályzás legyen igazságos

Feladatlapos ellenőrzés:

-         Érthető, világos témákat tegyünk fel

-         Pontszám legyen a lap szélén

-         Teszt típusok: feleletválasztós, hiánypótlós, asszociációs, több ágú tesz (jó felelet kiválasztása), viszonyító teszt, osztályozó teszt, hasonlóság, nyílt feladat (kifejtős), konstruktív feladat (fordítás), rajzkiegészítő, hibakereső.

Előnye: - sok tanuló felmérhető

-         objektívan értékelhető

-         rövid időt vesz igénybe

Hátránya: - bizonyos területre vonatkozik

-         kreativitást nem képviseli

Házi feladat

         Előnye: - otthoni körülmények nyugodtabbak, jobban tud dolgozni

-         több forrást használhat fel

-         megoldhat szorgalmikat is

Hátránya: - nem biztos, hogy egyedül oldja meg

-         nem biztos, hogy meg tudja egyáltalán csinálni

A leckét mindig meg kell beszélni, különben nincs értelme az egésznek!!

Osztályozás

-         értékelés nélkül soha nem adunk ki osztályzatot

-         osztályzatoz félévkor és év végén adunk, érdemjegyet dolgozatokra, felelésekre.

-         az osztályzás legyen objektív

-         lehet kifejtve vagy számszerűen

-         minden országban más