A nevelés és az oktatás is céltudatos tevékenység. A tanuló számára is hasznos a célok ismerete.
A célok fajtái:
- Általános cél: A társadalomnak a művelt emberrel kapcsolatos elvárásai fogalmazódnak meg. Nem jelöli közvetlenül a nevelés, és az oktatás feladatait.
- Közbülső cél: megmutatják, hogy egy adott iskolatípus mivel járul hozzá az általános cél eléréséhez. Ezek a célok nem közvetlenül hatnak az oktatási folyamatban, hiszen minden pedagógus elsősorban a saját, személyes meggyőződése alapján tanít. Mivel ezek nem leírt, nem meghatározott elemei a tanításnak, így ezeket „rejtett tantervnek” nevezi a szakirodalom.
3. Követelmények: Ez azért szükséges, mert a közbülső célok nem eléggé konkrétak ahhoz, hogy a pedagógus tervező munkáját és a tanulók értékelését hozzá lehessen igazítani. Meg kell határozni a követelményeket, a tanulási célokat, az elsajátítandó tudást.
A tanulás eredményeként különböző mélységű és jellegű tudásra tehetünk szert. A didaktikában törekednek arra, hogy a tudás megjelenési formáit valamilyen módon csoportosítsák. Hazánkban leginkább a tudásnak az a rendszerezése terjedt el, mely ismereteket, jártasságokat, kézségeket és képességeket különböztet meg egymástól.
Ø Ismeret: A tanulás segítségével a valóságról szerzett tények, információk, fogalmak, törvényszerűségek és elméletek összességét. A tanuló képes az adott fogalmat, tényt, információt felismerni, elmondani.
Ø Jártasság: Új feladatok, problémák megoldásának képességét értjük, ismereteink alkotó felhasználása útján. A jártasság tehát az ismeretek alkalmazását jelenti.
Ø Készség: A tudatos tevékenység automatizált komponense.
Ø Képesség: Bizonyos veleszületett adottságok meglétét feltételezik, és ezekre építve a tevékenységek gyakorlása, ismeretek, jártasságok és készségek elsajátítása során fejlődnek. Fontos, hogy az oktató-nevelő munka céljainak meghatározásánál ne rekedjünk meg az ismertek, jártasságok és készségek szintjén, hanem jelöljük ki azokat a képességeket is, amelyeket hosszabb távon tanulóinktól elvárunk.
Célok csoportosítása (taxonómiák) – Benjamin Bloom:
Ø Gondolkodási terület (kognitív): Idetarozik a megismerés, felismerés, gondolkodás, elemzés, megítélés…
Ø Érzelmi terület (affektív): Idetartoznak az érzelmek, az attitűdök.
Ø Mozgásos célok (pszichomotoros): Idetartoznak a mozgásos készségek (gépírás, hangszeren zenélés).
Kognitív területre kidolgozott taxonómia:
Ø Ismeret: A tanuló képes tényeket, fogalmakat, szabályokat, módszereket felismerni. (fel tudja sorolni az európai királyságokat).
Ø Megértés: A tanuló megérti, amit közölnek vele, fel tudja használni a közlés tartalmát, anélkül, hogy másfajta tartalommal hozná kapcsolatba. (le tud fordítani egy bekezdést angolról magyarra)
Ø Alkalmazás: A tanuló képes az elméleti ismereteket, szabályokat, elveket konkrét és sajátos esetekben alkalmazni. (képes megtalálni az ismeretlent az egyenletben)
Ø Elemzés: A tanuló képes a közlést összetevő elemeire, részeire bontani. (képes összehasonlítani különböző társadalmi korok politikai célkitűzéseit)
Ø Szintézis: A tanuló képes elemekkel, részekkel dolgozni és összerakni ezeket egy egésszé, egy új modellt létrehozni. (képes összefüggő dolgozatot írni a nyaralásáról)
Ø Értékelés: A tanuló képes mennyiségi és minőségi ítéleteket alkotni arról, hogy az anyagok és módszerek mennyiben tesznek eleget a kritériumnak. (képes megítélni, hogy adott, osztálybeli események mennyiben felelnek meg a demokratizmus szabályainak)
A célokat világosan, egyértelműen kell meghatározni, annak érdekében, hogy ezek a tanár és a tanulók tevékenységét megfelelően irányítsák:
Ø Közölni kell a tanulás végén elérendő tevékenységet.
Ø Meg kell határozni a teljesítés feltételeit, körülményeit.
Ø Meg kell jelölni az elfogadható minimum szintet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése