DIDAKTIKA
A szó jelentése:
didaktikosz
= oktató
didaszko = tanítok
didaszkein =oktatni
Didaktikai alapelvek a neveléstörténetben:
|
Comenius
|
Pestalozzi
|
Usinszkij
|
Mai
elvek
|
|
szemléletesség
|
szemléletesség
|
szemléletesség
|
tskola és az élet kapcsolata
|
|
fokozatosság
|
fokozatosság
|
fokozatosság
|
tudományosság és szakszerűség
|
|
rendszeresség
|
rendszeresség
|
tudatosság
|
rendszeresség
|
|
tudatosság
|
következetesség
|
tartósság
|
tudatosság és aktivitás
|
|
|
tartósság
|
|
szemléletesség
|
|
|
|
|
koncentráció
|
|
|
|
|
érthetőség
|
|
|
|
|
tartósság
|
A didaktika alapkérései:
Kinek tanítok? Mikor? Mit? (tárgy) Miért
tanítom? (cél) Hogyan?
(módszer) Mivel? (hogyan) Mi lett az
eredmény? (értékelés)
A didaktika tárgya:
A tanítás, tanulás folyamatának olyan tartalmi, szervezeti
s módszertani problémáival foglalkozik, amelyek általában véve valamennyi
szakma, illetve tantárgy tanítására, tanulására érvényesek.
A didaktika az oktatás céljaival,
tartalmával, folyamatával, módszerével, eszközeivel és szervezetével
foglalkozik minden iskolai fokon. A szakmák oktatásával a szakdidaktika,
tantárgyi didaktika, illetve a tantárgy-pedagógia foglalkozik.
Segédtudományai:
Filozófia:
a megismerést
segíti elő. A filozófia értékelmélete a nevelés céljában, művelődési anyagok
kiválasztásában ad útmutatást.
Logika: a
gondolkodás formáival foglalkozik, célja a tanulók gondolkodásának fejlesztése.
Kibernetika: programozott
oktatás.
Pszichológia:
a gyerek személyiségfejlesztésével
foglalkozik. Az eszközök alkalmazásában is segít.
Kapcsolódó
tudományok:
Neveléstörténet: tartalom,
módszer, eszköz az iskolában.
Neveléselmélet: személyiség
alakulásával, oktatással foglalkozik.
Alapfogalmak:
Oktatás:
tanítás, tanulás egysége, az ember legősibb tevékenysége.
--formái:
szevezett
szervezetlen
--pedagógiai
feladata: az oktatás megszervezése
--bipoláris
tevékenység: tanító tanít, tanuló tanul.
Képzés:
1.szűkebb értelem: meghatározott hivatásra
való felkészítés.
2.tágabb értelem: általános, szak-,
elméleti, gyakorlati képzés.
Tanulás: 1. szűkebb értelem:
ismeretek elsajátítása iskolai keretek között.
2.
tágabb értelem: minden, ami új ismereteket jelent, tapasztalati úton szerzett,
indirekt.
Állati
ó
emberi
Külső
tevékenység ó
belső tevékenység
Fizikai
ó
szellemi
Direkt
ó
indirekt
Verbális
ó
motoros (cselekvéses)
Elméleti
ó
praktikus
Tudás:
ismeretekkel rendelkezés, melyek egymásra épülnek, összefüggnek, és meghatározott kapcsolatban állnak. => ha az ismereteket már
alkalmazni is tudjuk, akkor beszélhetünk tudásról.
ð gyakorlottság:
ha a gyakorlatban is tudom használni a tudásomat.
Didaktikai alapelvek ma:
1.
Az iskola és az élet kapcsolatának
elve
-
a tanítást és az életet össze kellene
kapcsolni
-
az adott társadalmat ki kell használni
-
Dewey: mivel az iskola általában le
van maradva az élethez képest, ezért nem tudja a társadalmat szolgálni.
-
Kettős iskolarendszer: általános
képzés/ szakképzés
-
Cél: sokoldalúan fejlett, művelt
ember.
2.
Tudományosság és szakszerűség elve
-
tükrözze az objektív világot,
-
legyen tudományosan megalapozott
-
szakszerű
3.
Rendszeresség elve
-
tudományok rendszeressége
-
a tanár a tanítás menetében, módjában,
a tanítási egységekben a visszacsatolásnál legyen rendszeres.
4.
Tudatosság és aktivitás
-
céltudatos munka folyjék
-
a tanulókat rá kell nevelni a tudatos
tanulásra, aktivizálni kell őket.
5.
Szemléletesség elve
-
Comenius szerint az érzékek elé kell
tárni a dolgokat.
-
Minden érzékszervre szükség van
tanuláskor!!
6.
Koncentráció elve
a) tantárgyon
belül: egyes témák közös vonásainak összehozása
b) tantárgyak
között
7.
Érthetőség elve
-
fejlettségi szint: szellemi és fizikai érettség,
gondolkodás, feladatmegoldó képesség.
-
teljesítő képesség, teherbíró képesség
-
a fokozatossággal az érthetőség realizálódik.
-
logikai műveletek alkalmazása (közelebbről =>
távolabbi, könnyebb => nehezebb, egyszerű => összetett, ismert =>
ismeretlen)
8. Tartósság elve
-
minél tovább maradjon meg a tudás
bennünk
-
gyakorolni és ismételni kell ahhoz,
hogy stabil tudásunk legyen
-
rendszerezés fontos, ellenőrzés
szükséges
-
új ismeretet kapcsoljuk össze a
régivel
Tanulás,
tanítás tartalma
TANTERV (Comenius): az iskola
alapdokumentuma. Meghatározza a követelményszintet és módszertani ajánlásokat
tesz. Belehelyezi a tantárgyakat az oktatási rendszerbe. Ez alapján készíti el
a pedagógus a tanmenetet, ami egy évre szól, válogatja meg a tankönyveket és a
segédeszközöket.
Tartalma:
- iskola célja
-
iskola feladata
-
óraterv
-
tanítási anyag
- tantárgyakra, osztályokra
lebontott tanterv
Felépítése lehet:
a) koncentrikus: ismeretanyag újbóli tanítása,
bővítése
b)
lineáris
Fajtái: -
központilag készített (Fr.o., Olaszo., Spanyolo., Magyaro.)
- centrális kerettanterv: központilag előírnak
bizonyos dolgokat, de a helyi sajátosságokra is van lehetőség. (Jugoszl.)
-
tantárgyi irányelvek: ajánlásokat
fűznek hozzá (USA)
-
kerettanterv: csak az iskolák
célkitűzései és a tantárgyak vannak meghatározva, lehetőség nyílik a helyi
kezdeményezésekre. (Kanada, Belgium)
TANMENET :
a pedagógus, vagy a munkaközösség készíti el, minden tantárgynak minden
osztályban. Egy évre szól. Érvényessége egy újabb tanmenet kiadásáig tart. –
Tehát több évben is felhasználható, mert nem egy konkrét osztályra íródott.
A tananyagot lebontja órákra, általában 37
hétre számol. Egy nagyobb tanegység órákra való lebontását is tartalmazza,
valamint, hogy mennyi lesz ebből új anyag, ismétlő óra, előírt dolgozat, stb.
Figyelembe kell venni az osztály/évfolyam
tudásszintjét és a körülményeket.
TEMATIKUS
TERV: hasonlít az
óravázlathoz, de több annál. Figyelembe kell venni az adott osztály
tudásszintjét!!!! Tartalma: az óra anyaga, az alkalmazott módszerek az osztály
szintjének megfelelően.
Feleltetés, dolgozatírás meghatározása.
Kifejezetten a pedagógus írja meg.
ÓRAVÁZLAT:
ld. papíron
NAT: (1998-99-től)
-
bemeneti szabályozás (belépés az
iskolába)
-
kimeneti szabályozás (kilépés az
iskolából)
-
folyamatszabályozás
-
tantárgyi irányelveket határoz meg, ez
alapján szabadabb kezet kap az iskola
-
nem határozza meg a tanítási órák
számát
-
nincs tananyagbontás a tanévekre
vonatkozóan
-
megadja, hogy 10 éves korra milyen
szintet kell elérjen a gyerek, ugyanezt megadja 6. és 8. osztály utánra.
10 műveltségi
területet érint: anyanyelv és irodalom; élő idegen nyelv; matematika; ember és
társadalom; ember és természet; Földünk és környezetünk; művészetek;
informatika; életvitel és gyakorlati ismeretek; testnevelés és sport
Érzékelés
és szemléltetés – az oktatás során használt eszközök
|
Régen
|
Ma
|
|
Térkép
|
Domborzati térképek
|
|
Kép, ábra, falitábla
|
Fénykép, diakép
|
|
Grafikus ábrázolások
|
Hanglemez, rádió, magnó
|
|
Modellek
|
Tévé, írásvetítő, episzkóp
|
|
Geometriai eszközök
|
Nyelvi oktatásban: oktatógép
|
|
Írott könyv
|
Stb.
|
Nagy Sándor szerint a taneszközök kiválasztásakor
figyelembe kell venni: - az
eszközökben rejlő lehetőségeket
-
a didaktikai feladatot és tartalmat
-
szervezeti és munkaformákat (pl: csoportos,
frontális)
-
tanulócsoportok jellemzőit
A tanítás, tanulás funkciója
M O T I V
Á L Á S : motiváció nélkül nincs tanulás. Milyen
lehetőségeink vannak, hogy a tanulás iránti motivációt felkeltsük a
gyerekekben, hogyan tudjuk az érdeklődést fenntartani és ez milyen
következménnyel jár?
A környezet befolyásoló hatása nagyon erős.
A tanulókat motiválja a jobb tanulásra:
-
érzelmi (affektív) dimenzió: az
érzelmi viszony a környezethez.
-
megismerő (kognitív) dimenzió:
megismerés iránti vágy, érdeklődés, tökéletesedés
-
valóságos, tényleges (effektív)
dimenzió: törekvés arra, hogy megfeleljünk a környezet elvárásainak.
Módszere: jutalmazás,
büntetés, játék, versengés.
(A túl sok, vagy rossz időben kiadott
büntetés káros hatású, hisz a gyereket immunissá teszi és egy idő után lepereg
róla. A játék lehet a tananyaggal kapcsolatos is, de nem kell annak lennie.)
Hogyan tud a tanár motiválni?
-
érdekesen adja elő a tantárgyát
-
a tanulás szervezésében, módszereiben,
eszközeivel sokszínű
A K T I V
I Z Á L Á S : az aktivizálásnak érvényesülnie kell az
oktatás megszervezésében, folyamatában, menetében, tartalmában. Igazi
aktivitást az egyéni tanulásban lehet elérni.
Az aktivizálás lehetőségei:
munkafüzet, munkakönyv, feladatlap.
Az aktivizálás szintje két tényezőn múlik:
-
az alkalmazott tanulási koncepción
-
differenciálás mértékén
Az aktivizálást befolyásolja:
-
a tanulói csoport nagysága
-
az alkalmazott eszközök
-
a tananyag elsajátítására fordított
optimális idő
-
önálló tanulásra fordított idő
-
intenzív tanulás
Az aktivitásnál fontos a környezet és a
háttér.
D I F F E
R E N C I Á L Á S : Az általános iskola feladata az lenne,
hogy a társadalmi különbségeket kompenzálja. De sajnos vannak tagozatos
osztályok, amely már egyfajta megkülönböztetést jelent. Kialakul egyáltalán
osztályközössség? Akarnak egyáltalán iskolán kívül is találkozni? Megértik
egymást a fiúk és a lányok?
A differenciálás feladata tehát: felzárkóztatás
szinten tartás
tehetséggondozás
A diff. oktatás ma ritka, mert nagy
felkészülést és sok energiát igényel.
Tanítási
órák típusai (tisztán ritkán jelentkeznek)
1. Új ismereteket közlő óra: konkrét
tananyag elemzése, ismétlése, különböző fogalmak megismertetése.
a)
bevezető
óra: új tantárgyat kezdenek el tanítani, s
elmondják, mi lesz ezen az órán a jövöben.
b)
kombinált
óra: fő téma az új ismeret, ezen kívül: tudásfelmérés,
következő téma bevezetése, begyakorlás
2. Ismereteket alkalmazó óra: az
előző órán megtanultakat hogyan lehet alkalmazni a gyakorlatban.
3. Ismereteket megszilárdító óra: átismétlés,
rendszerezés, összefoglalás
4. Ellenőrző óra:
számonkérés szóban vagy írásban, egyénileg vagy csoportosan. A tanulók
tudásának mennyiségét és minőségét ellenőrzik. (Van-e ténybeli tudása?
Megértette-e az összefüggéseket?)
Szervezeti formák
Az osztály: közös
munkára szervezett állandó közösség, Comenius óta létezik. Életkor, tudásszint
és képesség szerint szokták beosztani a gyerekeket. Az osztályokon belül
léteznek kis csoportok, melyeket nyelv, fakultáció, vagy nem szerint bontanak
szét. Az oktatás folyhat tanóra- tantárgy, vagy
kabinet rendszerben.
A szervezeti formákról ld. még papírok.
A tanítás, tanulás feltételei
1. A
tanár erősebben vesz részt – a diák kevésbé.(pl bevezető óra)
-
szóbeli közlés, lehet: elbeszélő, leíró
-
magyarázás, közben: kérdésfeltevés mindkét fél
részéről. Visszajelzés lehet! (a táblakép a jegyzetelésre taníthat)
-
előadás => összefüggő szöveget mond =>
önálló jegyzetelés (nincs belekérdezés)
-
bemutatás (pl: ábráról)
2. Tanár
és tanuló közös részvétele.
-
beszélgetés, megbeszélés, vita
-
bevezetés, új anyag feldolgozásának kezdete
-
gyakorlás
-
ellenőrzés, értékelés, osztályozás
3. A
tanár kevésbé, a diák erősebben vesz részt.
-
megfigyelés bizonyos szempontok alapján, iskolán
kívül. Ez önálló munka.
-
Bizonyos anyag önálló megtanulása:
darabos/globális/kombinált módszerrel.
Írásbeli számonkérés
Felmérés: év elején, vagy témák között.
Célja: a tudásszint
felmérése és az értékelés. (Osztályzatot csak akkor adjunk rá, ha azt a gyerek
kéri)
Röpdolgozat:
bármikor iratható, nem kell előre bejelenteni, csupán néhány kérdést tartalmaz,
a felelet akkor jó, ha rövid és lényegre törő. Tartalmazhat különböző nehézségű
feladatokat is.
Célja:
folyamatos tanulásra ösztönöz, jegyet lehet „gyűjteni” vele.
Nagydolgozat, ellenőrző dolgozat, témazáró: mindenki
ugyanazt írja ugyanannyi idő alatt. Alkalmazkodik a tantervi követelményekhez,
és a tanulók szintjéhez, kötelessége az átlagos színvonalat képviselni.
A dolgozatírás didaktikai szabályai:
1. alapos
javítás, ne maradjon benne hiba.
2.
típushibákat meg kell beszélni a
tanulókkal
3.
ha a dolgozat eredménye túl jó:
elemezzük, hogy miért lehet ez
4.
ugyanez, ha nagyon rosszak lettek
5.
osztályzás legyen igazságos
Feladatlapos ellenőrzés:
-
Érthető, világos témákat tegyünk fel
-
Pontszám legyen a lap szélén
-
Teszt típusok: feleletválasztós,
hiánypótlós, asszociációs, több ágú tesz (jó felelet kiválasztása), viszonyító
teszt, osztályozó teszt, hasonlóság, nyílt feladat (kifejtős), konstruktív
feladat (fordítás), rajzkiegészítő, hibakereső.
Előnye: - sok
tanuló felmérhető
-
objektívan értékelhető
-
rövid időt vesz igénybe
Hátránya: -
bizonyos területre vonatkozik
-
kreativitást nem képviseli
Házi feladat
Előnye: -
otthoni körülmények nyugodtabbak, jobban tud dolgozni
-
több forrást használhat fel
-
megoldhat szorgalmikat is
Hátránya: - nem
biztos, hogy egyedül oldja meg
-
nem biztos, hogy meg tudja egyáltalán
csinálni
A leckét mindig meg kell beszélni, különben
nincs értelme az egésznek!!
Osztályozás
-
értékelés nélkül soha nem adunk ki
osztályzatot
-
osztályzatoz félévkor és év végén
adunk, érdemjegyet dolgozatokra, felelésekre.
-
az osztályzás legyen objektív
-
lehet kifejtve vagy számszerűen
-
minden országban más
