Oktatáselmélet 1

I.

FOGALMAK:

●      Köznyelvitől eltérő jelentés. Pl.: készség

●      <Skill>

●      Pszichológiai szempontból: Az egyedfejlődés során, tanulás révén kialakított, jól begyakorolt, részben vagy egészében automatikussá vált műveletsor.

●      Pedagógiai szempontból: A tevékenység automatizált eleme, amely a tudat közvetlen ellenőrzése nélkül funkcionál.

●      Szemléletében hibás fogalom. Pl.: számonkérés?

A lélektelen, vakfegyelmet követelő iskola fogalma: fenyegető légkör, eleve feltételezett hiba.

Helyette: ellenőrzés

●      Hibás jelentéssel elterjedt fogalom. Pl.: teszt

Sztenderdizált feladatsor, mely tartalmazhat zárt és nyitott végű kérdéseket is.

DIDAKTIKA RÖVID TÖRTÉNETE:

didaktikosz = tanító       didaszko = tanítok

●       Wolfgang Ratke {Radtke}  (1571-1635) didacticus (iskolamester)

●        Comenius (1592-1670)  Didactica Magna          didaktika = pedagógia

●       August Herman Niemeyer (1754-1828)  didaktika a pedagógia egyik ága

●       Johann Friedrich Herbart (1776-1841)  didaktia = oktatástan, oktatás = tanítás

●        Az 1890-es évektől kialakuló reformpedagógiai irányzatok: egyik jellemzője a tanuló és a tanulás vizsgálata, à  didaktika = a tanulás elmélete

●       Burrhus Frederic Skinner (1904-1990)  tanítás = tanulásirányítás,

à didaktika= a tanulás és a tanítás kérdései

A DIDAKTIKA NAPJAINKBAN:

Napjaink tendenciái

●        tartalmi integrálódás és differenciálódás

●        elmélet – gyakorlat viszonya

●        konstruktivizmus tanulásfelfogása

●        tartalmi szabályozás változása

EMPIRIZMUS:

empirizmus     →        indukció

Comenius: Orbis Sensualium Pictus egyik oldala…

RACIONALIZMUS:

racionalizmus             →    dedukció

minden hal gerinces  → a pisztráng hal → a pisztráng gerinces

Apáczai Csere János: Magyar encyklopaedia

„… Tanulóifjúságunknak legyen legalább egyetlen olyan könyve, amelyből az egész műveltség szövedékes szálait legombolyíthatja, mégpedig anyanyelvén. …„

Tüköroldal  ---  Tanítványomnak …”tanácsolnám, hogy szerezzen magának egy ívnagyságú füzetet, amelyben az üres lapok száma megegyezik a mi enciklopédiánk lapjainak számával.

„Ennek véghezvitele után mindenekelőtt szedje elő azokat a könyveket, amelyeket ennek a munkámnak összeállításához felhasználtam és pótlólag írja ki belőlük mindazt, ami nézete szerint az én könyvemből hiányzik.

Például, ha Platonnál olvasnék a perzsáknak arról a szokásáról, hogy a királyi hatalom várományosának nevelését arra az emberre bízták, akit egész Perzsiában a legbölcsebbnek, legigazságosabbnak legbátrabbnak és leghiggadtabbnak találtak, ezt a részletet a FEJEDELEM vagy a KIRÁLY címszó alá írnám.”

PRAGMATIZMUS:

pragmatizmus                →    a gyakorlat, mint kritérium

Igazolás???  Biztosan igaz?

A visszacsatolás szerint:

kübertnétész {Κυβερνήτης} – hajókormányos      Norbert Wiener

A tanulói önállóság szerint:

direkt                          →                    indirekt          

A TANULÁS FOGALMA:

A tanulás egy rendszerben bekövetkező, hosszabb távon ható, adaptív változás

A TANULÁSI MODELLEK:

Az ismeretátadás pedagógiája: A pedagógus fejéből v. a könyvből kerül át a tudás a tanuló fejébe

A szemléltetés pedagógiája: Tapasztalatokból alakul ki a tudás

A cselekvés pedagógiája: A tanuló tevékenysége vezet el a tudáshoz

A konstruktivista pedagógia: A tanuló maga konstruálja meg a tudást

[[A konnektivizmus pedagógiája]]

Az ismeretátadás pedagógiája

•         A 17. szd-ig uralja a tanulásról való gondolkodást.

•         A tanulás az ismeret átszármaztatása valamilyen, az ismeretet tartalmazó forrásból (könyv, a tanító tudása).

•         A tudás közvetítése a nyelv segítségével történik.

•         A tanuló feladata a befogadás és a reprodukálás, a tanító feladata az ismeret átadása, közvetítése.

•         A csoporttársadalmakban a törzsi tudás átadásának legfontosabb eszköze.

•         A római jog, a görög filozófia, matematika, a vallási kánonok megtanulása.

•         Fizikaóra kísérlet nélkül, történelem óra csakis a tanár magyarázataival.

Tanulásértelmezése: figyelem, emlékezet

A tanulás logikája: deduktív

A szemléltetés pedagógiája

•           Az ismeret forrása a külső valóság, az ember a tapasztalataiból tanul.

•           Az ismeret közvetítője az inger.

•           A világot, a folyamatokat, az összefüggéseket a szemléltetés segítségével kell megismertetni a gyerekekkel.

•           Comenius pedagógiája.

•           Szemléltetés a természettudományi órákon, a tanár a tanári asztalon kísérletez.

•           A történelem órán filmet nézünk, a tanár fölolvas néhány forrásszöveget.

•           Szertárak létrehozása.

•           A szemléltetésre épülő számítógépes oktatóprogramok, szöveg, kép, hang, videó integrálása egy multimédiás eszközben.

Tanulásértelmezése: érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás

A tanulás logikája: induktív

A cselekvés pedagógiája

•         A tanulás a cselekvés során feltáruló viszonyok belsővé válásával történik.

•         A forrás itt is a külső valóság.

•         A közvetítő viszont a cselekvés.

•         A tanítónak tevékenységeket kell szerveznie, a tanulónak önállóan kell felfedeznie a világot.

•         Tanulói kísérletezés.

•         Történelemórán szituációjáték.

•         Interaktív, szimulációs oktatóprogramok.

•         Reformpedagógiai gyökérrel rendelkező iskolák, alternatív iskolák gyakorlata.

Tanulásértelmezése: érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, érzelem, akarat, cselekvés

A tanulás logikája: induktív

A konstruktivizmus pedagógiája

Földgömb-kísérlet

A tudás összetevői:

            értelmező szerkezet   -   információ

Ha az információ ellentétes az értelmező szerkezettel:

•         nem dolgozzuk fel az információt

•         mechanikusan bevéssük az információt

•         átalakítjuk az információt

•         kissé módosítunk az értelmező szerkezeten

•         radikálisan megváltoztatjuk az értelmező szerkezetet

fogalmi váltás

•         A tanulás nem átszármaztatás, befogadás, hanem konstrukció.

•         A tudás egyéni, másokéval közvetlenül nem összehasonlítható.

•         A korábban megkonstruált tudással értelmezzük a kognitív rendszerünket érő hatásokat.

•         Mindig van előzetes tudás.

•         Nem a tapasztalat a fő meghatározója, és nem is a kiindulópontja a tanulásnak.

•         Nem az „igaz” és a „hamis” fogalmai használhatók jól a tudás minőségének leírására, hanem elsősorban az adaptivitás fogalma.

•         Az általános, a tudásterületektől és a feladatok kontextusától elszakított képességek értelmezése problematikus.

Képességeink tudásterületfüggők, kontextusfüggők > tagadja a transzfer-hatást.

A konstruktivizmus ismeretelmélete

Objektivista ismeretelmélet

•         A megszerzett tudás és a valóság közt megfeleltetés létesíthető.

•         A tudás a valóság lenyomata.

•         A tudás igaz vagy hamis.

•         A világ megismerhető.

Konstruktivista ismeretelmélet

•         A tudás a valóság egy modellje, nem létezik objektív megfeleltetés.

•         A tudás konstruált, belső folyamat eredménye.

•         A tudás adaptivitása.

•         A világról különböző modelleket alkotunk.

A gyermeki megismerés is (és minden más megismerés) mindig az egész világot birtokolja.

Pl.: előbb ismerjük a virág fogalmát, s csak később a rózsáét

à  A fogalomrendszerek kiépülése döntően differenciálódás

Tanulásértelmezése: gondolkodás, adaptáció, tartósság

A tanulás logikája: deduktív

Generációk   : Hírnöknemzedék   Munkavégzésében már szerepe lehet az internetnek.

Gyermekkorában találkozott az internettel.  A digitális nemzedék  1. generációja

Nem élt internet nélküli világban.  A digitális nemzedék   2. generációja

WEB 1.0    (tartalom-szolgáltatás)   

•         egyirányú információáramlás   

•         egy mindenkinek

•         információközvetítés   

•         internetes kirakat    

•         passzív szemlélődés

WEB 2,0   (tevékenység-szolgáltatás)  

•         együttműködés  

•         közösségek   

•         több irányú információáramlás  

•         mindenki mindenkinek   

•         kapcsolatok, hálózat  

•         megosztás  

•         felhasználói aktivitás  

•         azonnali reagálás   

„Hagyományos” tanulás

•         Együttlét

•         Linearitás

•         Lassú hozzáférési utak, körülményesség

Hálózati tanulás

•         Virtualitás

•         Egyidejűség

•         Gyorsan el lehet jutni hozzá

•         elmozdul a megbízhatóság felé

Konnektivizmus

Jellemzői:

•         A tanulás és a tudás a vélemények különbözőségében rejlik

•         A tudásgyarapításra való hangolódás lényegesebb, mint a meglévő tudásanyag

•         A kapcsolatok ápolása és fenntartása révén tanul

•         Korunk alapkészsége, hogy különböző területek, gondolatok, fogalmak között összefüggéseket vegyen észre

•         A tanulás célja a naprakész tudás

•         A döntéshozás önmagában is tanulásként fogható fel.

A fentiek alapján:

-          Versenyelőny vagy nyitottság az együttműködésre?

-          A tudás megőrzése (szakértői hatalom) vagy megosztása (együttműködésben az ereje) fog győzni ?

-          Szabadság vagy kontroll jellemző-e inkább a tudás ilyenfajta közvetítésekor?

Tanulásértelmezése: elemzés, értékelés, alkotás

A tanulás logikája: induktív vagy deduktív    DE    pragmatikus

•         A legtöbb feladat többféle módon is megoldható.

•         Feladatmegoldásainkban megnyilvánulnak egyéni sajátosságaink.

•         Feladatmegoldásaink kialakíthatók, fejleszthetők.

•         Megoldásainkban vannak másokkal közös, és vannak egyéni jellemzők is.

•         Megoldásaink között vannak többféle helyzetben érvényesek és vannak csak egyes helyzetekben alkalmazhatók.

•         Megoldásainkban különböző mértékben vannak tudatos elemek és automatizmusok.

•         Megoldásainknak különböző a hatékonysága

-          általában is,

-          különböző életkorban és különböző helyzetben is.

•         Megoldásainkban vannak önmagukban is eredményre vezetők, és vannak más megoldásokat támogatók.

•         Megoldásaink között vannak közeli céloknak megfelelők és hosszabb, összetettebb tanulási folyamatban érvényesek.

Tabula rasa tanulási modell:

Pl.: instrumentális (operáns) tanulás

egy inger → egy válasz

tanulás = az ingerreakció kapcsolat megerősítése

Innatista tanulási modell:

Biológiai sajátosságokra épülő elméletek

•         A jobb illetve bal agyfélteke dominanciája alapján kialakult különbözőségekre építő elméletek

•         Az eltérő napi ritmusra, a hőmérsékletre, a fényviszonyokra, illetve más környezeti hatásra vonatkozó elképzelések

A személyiségtípusokból kiinduló elméletek

Meghatározója a személyiség egésze vagy annak egy kulcsfontosságú eleme:

•         mezőfüggő – mezőfüggetlen,

•         extrovertált – introvertált,

•         sikerorientált – kudarckerülő,

•         •  a tanulási motivációra épülő elképzelések (pl. Kozéki-   Entwistle),

Többségükben dichotom elméletek

A megismerési folyamat egy-egy mozzanatát középpontba állító elméletek

A tanulás egyes jól meghatározható eleme. Pl.:

•         •  az információ felvétele ill. az emlékezet (vizuális-          verbális),

•         az észlelés (absztrakt-konkrét),

•         az információ feldolgozási folyamata (aktív-reflektív),

•         a megértés (analitikus/szekvencionális-globális),

A modalitásra vonatkozók dichotómok, de az elméletek többsége skaláris.

Az osztálytermi helyzetek elemzéséből kiinduló elméletek

Jól körülírható tanulási helyzetekben megnyilvánuló tanulói viselkedésre és preferenciákra vonatkozó elképzelések. Pl.:

•           aktivitás,

•           önállóság,

•           együttműködés,

David Kolb stílus-kategóriái

Vizsgált alapdimenziók:

•         aktív-reflektív,

•         konkrét-absztrakt

Következtetett dimenziók:

•         alkalmazkodó-asszimiláló,

•         konvergáló-divergáló.

Tanulási szokások:

•         impulzív tanulás

•         mechanikus tanulás

mechanikus tanulás   értelmezve tanulás =              melyik a  tartósabb?

•         az elsajátítandó tananyag nem tartalmaz logikai összefüggéseket

•         értelmezhető és értelmezendő is, de fontos a szöveghűség

•         tanítási hiba is mechanikus tanulásra kényszeríthet

Tanulási hiba:

•         megértés és elsajátítás helyett bevésés (pl. meghatározások, szabályok, törvények)

•         szövegtanulás --  szövegből tanulás helyett (pl. tankönyvi szövegek)

A mechanikus tanulás szokásának leépítése  (meghatározás)

genus proximum  --  differencia specifika

fotel = Csak 1 személy részére szolgáló háttámlás, karfás, a többinél kényelmesebb ülőbútor.

Az SQ4R tanulási stratégia összetevői

Scan                letapogatás, áttekintés

Query              kérdezés

Read               elolvasás

Reflektív         átgondolás

Recite             felidézés

Review                        ismételt áttekintés