2012. május 28., hétfő

Oktatáselmélet 2


II.

A kompetencia  (és a kompetenciafejlesztés története)  [Noam Chomsky]
19. szd. második fele  >          szakképzés
1960-as évek                          >          kompetencia-fogalom                                              
1990-es évektől                      >          kompetencia cunami
                                               >          fejleszthetőség korlátai

A  munkafolyamatokra való felkészítés
Feladatelemzés (task analysis):
            mozdulatok pontos leírása
            a képzés teljes célrendszere
            a képzés folyamata
A ‘kompetencia’ jelentése: szakértelem, szaktudás
eredeti jelentése: alkalmasság, ügyesség

kompetencia  
performancia
a fejünkben létező tökéletes nyelvtudás
a nyelvhasználat képessége
§  pragmatikai kompetencia
§  grammatikai kompetencia
tényleges beszéd- megnyilvánulásaink
(pl. hibás mondatok)

Nem lehetséges, hogy a nyelv elsajátítása csak a tapasztalatra építsen.
 ---   Vannak a nyelv tudásának velünk született összetevői.
---    A kompetenciák a környezettel való interakcióban természetes módon alakulnak ki (pl. anyanyelv, idegen nyelvi környezetben az idegen nyelv vs. nyelvtani szabályok rendszerén keresztül az idegen nyelv).
---    A kisgyerek kevés információval is képes a nyelvet működtetni (a számítógépet kevés informatikai információval is jól lehet működtetni …).
---   A kompetencia transzferálható, mert kevéssé tartalomfüggő, mint a szakértelem vagy műveltség.

Néhány aktuális kompetencia-fogalom
„Értelmi alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők. ...”
Pedagógiai lexikon (Vajda Zs.)
„A kompetencia az ismeretek, ezek alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége.”
a közoktatási programcsomagok definíciója
A kompetencia „a vonatkozó ismeret, képesség és attitűd rendszerét” jelenti.
EU konvenciója, ezt fogadja el a NAT 2007


A kompetencia jéghegy modellje
§  ismeretek
§  tevékenységek
§  -------------------------------------------  itt a vízszint! Alatta:
§  szociális szerepek (értékek mentén szerveződő)
§  énkép
§  egyéb személyiségvonások
§  motivációk

A pszichikus képződmények rétegei [Korthagen meghatározásai, In:  Falus (2006): A tanári tevékenység és a pedagógusképzés új útjai]
(hagyma-szerkezet)  ---  Középről kifele haladva:
Küldetés (elhivatottság)
Szakmai önazonosság (nézetek önmagáról)
Nézetek, hitek
Kompetenciák (tudás, készségek, attitűdök)
Cselekvések.

[a jéghegy és a hagyma ábrázolást össze lehet vetni egymással, végül is ua. ]
-ismeretek                              -cselekvés
-tevékenységek                      -kompetenciák
-szociális szerepek      -nézetek, hitek
-énkép                        -szakmai önazonosság
-személyiségvonások  -küldetés, elhivatottság
-motivációk

A tanulásfejlesztés (és a folyamattervezés) szempontjából a kompetencia a legcélszerűbb
„támadási pont”
Összetett > vonatkoztatható a személyiség egészére? (óNagy J.)
Konkrét > levezethetők belőle tanulási feladatok?
Mérhető > változásából következtethető az eredményesség?

Kompetencia vs. komplex képesség
A kompetencia:
§  személyes
§  szociális
§  kognitív
§  speciális
A komplex képesség:
tárgyfüggetlen nagy-rendszerek:
§   kommunikáció
§   tanulás
§   gondolkodás
§   tudásszerzés
§   ….


IEA
International Association for the Evaluation of Educational Achievement
Tanulói Teljesítmények Vizsgálatának Nemzetközi Társasága
Az 1960-as évek elejétől végez méréseket (Mo 1970-től)
Az IEA szövegértés-vizsgálata a PIRLS

PIRLS
Progress in International Reading Literacy Study
Nemzetközi Szövegértési Vizsgálat
2001-től 5 évente (eddig 2001. 2006. {2011.})

PISA
Programme for International Student Assessment
Nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja
Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) vizsgálata 2000-től 3 évente (eddig 2000. 2003. 2006. 2009.)

A két vizsgálat összehasonlítása
Szempontok
PIRLS
PISA
Célpopuláció
4. évfolyam
15 évesek (9-10 évfolyam
Teszt koncepció
Iskolai helyzet
Életszerű helyzet
Részt vevő ország
40 (köztük valamennyi OECD)
57 (köztük valamennyi OECD)
Olvasás-tanulási szakasz
formális olvasás-tanítás időszaka (Mo-on utolsó éve)
A szakasz befejezése után
Korábbi tapasztalat
IEA jó eredmények
OECD gyenge eredmény
PIRLS  2001
Magyarország előtt Svédország, Hollandia, Anglia, Bulgária
5-12. helyen kis különbségek (köztük Mo. is)
Mo-on az élményszerző olvasás teljesítménye magasabb, az információszerző olvasásé alacsonyabb.
2006
Magyarország előtt Oroszország, Hongkong, Szingapur, Luxemburg
11 országgal nagyjából azonos szinten vagyunk, és 31 ország nálunk lényegesen alacsonyabb teljesítményt nyújtott.
Az összes résztvevő közül Mo-on a legnagyobb a különbség az élményszerző és az információszerző olvasás között. Élményszerző olvasásban jók az eredményeink, információszerzőben gyengébbek.

A PIRLS 2006
A felméréssorozat célja a 9-10 éves tanulók olvasásképességének vizsgálata, az iskolai és otthoni tanítási-tanulási szokások feltérképezése.

Oktatás célja: művelt ember -- írás-olvasás képessége  --  társadalmi érvényesülés és az egyéni boldogulás feltétele
matematikai és tudományos-technikai ismeretek
Iskolai tudás mérése
PISA: a kulturális eszköztudás mérése
Tudásterületek:  Olvasás-szövegértés, Természettudományos, matematikai
Tudásdimenziók: Gondolkodási műveletek, Tudáselemek, Alkalmazási területek

PISA tapasztalatok
kb.: 70%-ban magyarázza a teljesítményeket, hogy melyik iskolába jár
(ez Mo-on a legmagasabb. A 2. Németo. 60%-kal)
kb.: 45%-ban meghatározó a szociokultúrális háttér
Az élen végzett országok között gyakoribb a 6-7 évfolyamos kezdő szakasz, mint a középmezőnyben illetve az utolsó harmadban

A felejtés néhány sajátossága
Proaktív gátlás és retroaktív gátlás         (ennek utánanézni)
Megtartás (emlékezet) – ha tanulás után kb. 1 órával lefekszünk aludni, 10 %-kal nagyobb a megtartás.

Oktatási típusok:
anterv-típusok

Szabályozás szerinti típusok
         centrális tanterv
         kerettanterv
         helyi tanterv



Tantervi műfajok

         sillabusz
         előíró tanterv
         curriculum
         alaptanterv
                                    kulcskompetenciák

Integrációs törekvések
Reformpedagógiai előzmények:
A diszciplináris, gyermekidegen tantárgyrendszer helyett a gyermeki tapasztalásnak megfelelő szeletek a világból  à  projekt à  retroaktív gátlás kizárása; à epochális rendszer


Németh László műveltségtömbjei
(1940-es-50-es évek):
ü    egészségtan-biológia-természetismeret
ü    történelem-irodalomtörténet
ü    anyanyelv-idegen nyelvek
ü    matematika és alkalmazási területei

Gáspár L. iskolakísérlete komplex tantárgyai:
1969-től

ü    társadalmi érintkezés területei: anyanyelv, orosz, matematika
ü    társadalmi gyakorlatra felkészítés területei: a természet és a     társadalom fejlődése, általános gazdasági ismeretek,      művészetismeret
ü    az egyénfejlődés területei: testnevelés, születéstől a felnőttkorig
ü    kiegészítő tantárgyak: művészeti gyakorlatok, természetkutató   foglalkozások

Hét domb elmélet (a 70-es évek műveltségképe)
ü     nyelvi kommunikációs műveltség
ü     matematikai műveltség
ü     természettudományi műveltség
ü     történelmi-társadalmi műveltség
ü     esztétikai műveltség
ü     technikai műveltség
ü     szomatikus terület

műveltségi területek előzményei:
projekt
Németh László
Gáspár László
„Hét domb”
  à  NAT

A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre mindenkinek szüksége van:  (3)
         a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez,
         az aktív állampolgári léthez,
         a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához
Ezek felsorolva:
       Anyanyelvi kommunikáció
       Idegen nyelvi kommunikáció
       Matematikai kompetencia
       Természettudományos kompetencia
       Digitális kompetencia
       A hatékony, önálló tanulás
       Szociális és állampolgári kompetencia
       Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
       Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség




Kiadás helye
  Érvényességi   köre
Kidolgozottsága
Centrális
 Központ
Minden iskola
100 %
Keret
Központ
Minden iskola
50 %
Helyi
Hely/helyi
központ
Egy/kevés iskola
100 %

Kettős legitimáció
Központi-társadalmi igényeknek való megfelelés: NAT, Kerettantervek
Helyi-társadalmi igényeknek való megfelelés: Kerettantervek, Helyi tantervek
A tananyag elrendezése
Lineáris, koncentrikus – ezek már megszüntek,
Vizsgarendszer
Ø  két szintű érettségi vizsga
Ø   középszintű érettségi vizsga (belső vizsga)
Ø   emelt szintű érettségi vizsga (külső vizsga,
    magasabb  követelmények: szűrő funkció)

Vizsgarendszer és továbbhaladás
Rendszerváltás előtt:
középiskolai tanulmányok - érettségi vizsga - felvételi vizsga - felsőoktatási tanulmányok
„ ha bekerült, a Jóisten sem menti meg a diplomától”
Rv. után: kapacitásnövekedés a felsőoktatásban:
középiskolai tanulmányok - érettségi vizsga – (követelmények) - felsőoktatási tanulmányok

Értékelési tipusok és feladataik:
Diagnosztikus:
-           helyzetfeltárás
-           információ-közlés
-           motiválás
Formatív:
-           fejlesztés
-           információ-közlés
-           motiválás
-           …
Szummatív:
-           minősítés
-           fejlesztés
-          információ-közlés
-           motiválás
-           …

-          Kritérium-referenciájú (követelmények)
-           Norma-referenciájú (populációs átlag)
Objektív --  követelmények
Szubjektív  -- önmagához mért fejlődés
-- többiekhez viszonyított szint
A matematika „kétpúpú” eloszlásgörbéje 1989. általános iskola 8. évfolyam
(matematikusok: ilyen görbe nincs. Valóban, ez két görbe egyben. A magyar társadalom ketté-szakadását jelzi. A normális eloszlás görbéje a Gauss-féle harang-görbe)
Következtetések:
Ø   az oktatásra
Ø   az iskolarendszerre
Ø   a társadalom szerkezetére
Alsó populáció: a tanulók 35 %-a, átlagos teljesítmény 31 %pont
Felső populáció: a tanulók 65 %-a, átlagos teljesítmény 76 %pont